A bátor Dani és a barátságos szellem

Egy hűvös őszi este Dani a legjobb barátjával, Lilivel Halloweenre készülődött. Mindketten alig várták, hogy elinduljanak a faluban a "csokit vagy csínyt" körútra, és minél több édességet gyűjtsenek. Dani, aki mindig is szerette a kalandokat, boszorkánynak öltözött, míg Lili egy ijesztő vámpírruhát választott. A levelek zizegtek a talpuk alatt, ahogy elindultak a faluban. Ahogy a házakhoz értek, a töklámpások világították meg az utat, és mindenhol nevető gyerekek szaladtak fel-alá.

Az este vége felé jártak, amikor Dani egy régi, elhagyatott házra lett figyelmes. A többi gyerek mindig azt mondta, hogy ott egy szellem lakik, ezért sosem mertek közel menni hozzá. Lili azonnal megállt, de Dani izgatott lett. „Miért ne próbálnánk ki? Lehet, hogy bent vár ránk a legnagyobb csokikupac!” – mondta vidáman.

Lili habozott, de végül követte Danit. Az ajtó nyikorgott, amikor beléptek, és a levegő hűvösebb lett odabent. Az ablakok be voltak deszkázva, a padló recsegett minden lépésük alatt. Dani hirtelen megállt, és fura suttogást hallott a hátuk mögül. Amikor megfordultak, egy áttetsző, világító alakot pillantottak meg.

Lili felsikoltott, de a szellem mosolygott. „Ne féljetek tőlem!” – szólt halkan. „Én Samu vagyok, a barátságos szellem. Régen ebben a házban éltem, de most csak az a dolgom, hogy megijesszem azokat, akik ellopják a töklámpásokat a faluból.” Dani megkönnyebbülten nevetett, és megkérdezte: „Tehát nem bántasz senkit?”

„Nem, én csak szeretem a tököket, és védeni szeretném őket” – válaszolta Samu. „Mivel ti nem akartatok rosszat, megmutatok nektek valamit.” A szellem integetett, és a régi ház padlójából egy rejtett ajtó nyílt fel. Alatta egy kis ládikó volt, tele régi édességekkel és játékokkal.

„Ez a jutalmatok, amiért bátrak voltatok és nem ijedtetek meg!” – mondta Samu. Dani és Lili hálásan vették el a finomságokat. Samu eltűnt, és a gyerekek megfogadták, hogy soha nem fogják elmondani a többieknek, hogy mit találtak. Az este végére Dani és Lili hazamentek, és soha nem felejtették el a barátságos szellem történetét.

Azóta minden Halloweenkor visszatértek Samu házához, hogy egy töklámpást hagyjanak az ajtó előtt, így emlékezve az éjszaka barátságos szellemére.